Zuckerberg megdöbbentő döntésének háttere: az egész világra hatással lesz, mindenki csak találgat

2016 novembere után, miután sokan a Facebookot vádolták Trump első győzelméért, Mark Zuckerberg, a közösségi hálózat vezérigazgatója bocsánatkérő bejegyzést tett közzé – idézi fel a New York Times. Üzenetében Zuckerberg bejelentette, hogy számos lépést tervez tenni a Facebookon megjelenő hamis és félrevezető információk kezelése érdekében, például együttműködik tényellenőrzőkkel. „A lényeg: komolyan vesszük a félretájékoztatást” – írta.

Nyolc évvel később Zuckerberg már nem kér bocsánatot. Január elején bejelentette, hogy a Meta – a Facebook, az Instagram, a WhatsApp és a Threads tulajdonosa – megszünteti tényellenőrzési programját, és visszatér a szabad véleménynyilvánítás alapjaihoz. A tényellenőrzési rendszer „túl sok cenzúrához vezetett” – mondta Zuckerberg, akinek neve egyet jelent már a cenzúrával (az interneten a cenzúrát sokan „zuckingnak” nevezik, múlt időben „zucked”).

A Breitbart fel is idézett néhány emlékezetes esetet: tavaly augusztusban Zuckerberg elismerte, hogy hagyta, hogy a kormány felhasználja cégét a New York Post tudósításának cenzúrázására. A Post híre a 2020-as elnökválasztásról szólt, elsősorban Hunter Biden laptopjára koncentrált, melynek adataiból adócsalásra vonatkozó információkat nyertek ki. Az ügyet itt részleteztük.

 a tiltás 2023 februárjáig tartott. 2021 nyarán pedig a cég elismerte, hogy direkt tekerte le a politikai tartalmak láthatóságát, mondván, az nem érdekli az embereket. Hogy ezt miből szűrte le a cég, az máig nem világos.

Nem biztos, hogy Zuckerberg most egyszerűen a politikai változásokra reagál. A New York Times a döntés kapcsán felidézte, hogy azok, akik évtizedek óta ismerik Zuckerberget, politikai habitusát tekintve libertáriusként írják le. Ez a kifejezés, ami kevéssé ismert Magyarországon, nem csak a szabad piac támogatóit írja le gazdasági téren, de a szólásszabadság tisztelőit is jelenti. Zuckerberg egyetemistaként szívesen olvasott a szabad véleménynyilvánítást és a szabadpiaci rendszert méltató könyveket, de ahogy nőtt a vállalata, úgy nőtt a nyomás is, hogy moderálja platformját.

Eközben persze az aktuálpolitikai háttér sem vethető el. A bevezetőnkben említett lépés alig több mint egy hónappal azután történt, hogy Zuckerberg november végén találkozott Donald Trump megválasztott elnökkel Mar-a-Lagóban. Zuckerberg az elmúlt hetekben más engedményeket is tett: a republikánus Joel Kaplant nevezte ki globális ügyekért felelős vezetőjének, és az Ultimate Fighting Champion elnöke, Dana White is bekerült a Meta igazgatótanácsába.

 és mennyire befolyásolják majd a Facebook napi használati élményét. 

Nyitókép: ANDREW CABALLERO-REYNOLDS / AFP